Mik azok a kiugróan izgalmas, vagy éppen sablonos jelek, amelyek meghatározzák ma Magyarország köztereit, parkjait? Mitől lesz emberibb és használhatóbb egy játszótér, egy családi ház zegzugos kertje, vagy kisebb-nagyobb települések díszkő-burkolatú köztere? „2010: TÁJODÜSSZEIA” - vándorkiállítás vidéki városokban júniustól.

Valami megváltozott az utóbbi tíz évben körülöttünk. Nézz csak körül a szűken vett környékeden és vedd sorra: bontások, felújítások és zöldítések városról városra. Uniós pályázatok segítenek a kor szakembereinek abban, hogy ma már ne egy szökőkút felállítása jelentse a fő attrakciót a község főterén, hanem az akadálymentesen is használható tér és utcaburkolat, a zöld, fás, bokros közparkosított sétálóutca, vagy maga a közembereknek is valóban nyitott, „fűre lépni szabad” jellegű, rendben tartott park.

A tájépítész “a testnek akar megadni minden teret, hogy a lélek szabadabban szárnyalhasson”, jellemez a szakmafilozófia maga. Valóban. Én, a városlakó használni szeretném a házak között olykor oázisként előbukkanó tereket, és pihenni ott, ezért érdekelt a válogatott jó példák kiállítása.
A társadalmi közeg is változott, ahogyan a tájépítész szakma is. A környezetminőség kérdései a felszínre kerültek. A városlakók, különösen az urbanizációs folyamatoknak köszönhetően egyre jobban a természet közelebb hozására, a szabadtereink humanizálására vágynak.

A Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítészeti Tagozatának vezetősége egy vándorkiállítás keretében mutatja be a szakmai- és a laikus nagyközönségnek egyaránt a hazai tájépítészek megvalósult legfontosabb munkáit, tervpályázati eredményeit, díjazott alkotásait, művészeti akcióit és elméleti tevékenységét.

Izgalmas végigböngészni a hatalmas tablókat, s felfedezni bennük a maguk idejében nagy médiafigyelmet és vitákat is kiváltó terveket. Ilyenek voltak többek között a Parlament Kossuth terének rendezésére tett (máig tartó) erőfeszítések, a Pécsi EKF szabadterei, a szigetközi probléma kezelésére tett javaslatok, a Balaton Törvény, a Fertődi és a Gödöllői Kastélykert újjáéledése, a budapesti Millenáris Park életre hívása és a Szent István tér felszínrendezése, vagy Balatonfüred és Gyula fürdővárosi rangjának visszaállítása.
S bár nekünk, akik a városokat, falvakat lakjuk, használjuk egyáltalán nem mindegy, hogy a környezet és a tér, ami körülvesz minket, milyen hatással van ránk és közérzetünkre, valljuk be, soha nem agyalunk azon, hogy kinek a munkája van e mögött. A tájépítészek erőteljes eredményei és számtalan esetben persze vitatható szépészeti beavatkozásai most a lehető legteljesebb formában gyűltek össze egy kiállítás erejéig, melyet a májusi budapesti után, több vidéki helyszínen látogathatnak meg az érdeklődők nyár végétől ingyenesen.

A 2010: Tájodüsszeia c. kiállítás 2010 augusztusában Békéscsabán mutatkozott be, október közepén Székesfehérváron folytatódik, majd ezt követően a teljes anyag november közepén Debrecenbe látogat, ahol a Szép Kertek folyóirat által kiírt Év Kertje pályázat díjkiosztó ünnepségével egybekötve nyílik meg a kiállítás.