A “venni vagy nem venni” dilemmája sokunknak okozott már álmatlan éjszakákat. Majd ha eldöntöttük hogy venni, akkor meg azért nem tudunk aludni, mert a hitel törlesztőrészlete folyamatosan ott lebeg a szemünk előtt. De miért vágyunk valamire, amire még önerőnk is alig van, miért érdemes, ha érdemes, hitelt akár 40, 50 évre is felvennünk? A helyzet Európa szerte más és más.
Venni, vagy bérelni?
Lakni kell valahol, ez tény. De hogy hol és hogyan, az nem is olyan egyszerű. Kisvárosban venni és a nagyvárosba bejárni, vagy nagyban bérelni, nagyban venni, de nem a központban... Akárhogy csűrjük, csavarjuk, akkor sem lesz egyszerűbb, mert ha már egyszer eldöntöttük, hogy veszünk, a hitelben 20, 30, vagy akár 40 évig is úszhatunk.
Magyarországon egyértelműnek látszik, hogy veszünk. A hitelfeltételek úgy ahogy jók, kínálat is van bőven. A hiteligénylők leggyakoribb problémája a megfelelő önerő hiánya, ezért is népszerűek a hitelek. Egyetemre, főiskolára készülőknek - vagy inkább a szüleiknek - megéri lakást venni, legfeljebb társbérlőt fogadnak, és mire a diplomát megszerzik nagyjából vissza is fizetik a hitelt, vagy eladják ingatlanukat. Befektetésnek mindenképpen jó.
A vásárlás melletti érv, hogy a mi országunk nem olyan nagy, így ha munkát keresünk, akkor sem utazunk olyan nagy távokat, vagy ha mégis, hát visszük az egész házat magunkkal, nem úgy, mint uniós társaink. A helyzet azonban náluk is változik, és lassacskán mindenki lakást vesz.
Mindenki lakást vesz
Vagyis csak venne, hiszen mindenképpen ez éri meg, de miután a gazdasági válság megnyirbálta az országokat, így jóval több a kínálat, mint kereslet. Külföldi állampolgárként nehezebb hitelhez jutni, így egyszerűbb megoldás a bérlés. Továbbá Angliában például a fizetés és lakbér aránya is jól idomul egymáshoz. Hollandiában viszont mindenképpen jobb döntés a lakásvásárlás.
A kulturális sokszínűség magával viszi a sok be és kivándorlót. Aki kivándorol kiad - ha van mit kiadnia-, aki bevándorol kivesz, illetve aki kivándorol, otthon vesz és úgy ad ki, abból nevetve finanszírozhatja a hitelét, vagy a lakbérét egy másik országban. Így látszólag mindenki jóljár. Hollandiában némileg szerencsésebbek, függetlenül attól, hogy állampolgár-e, vagy sem, egy jó munkaszerződéssel akár 120 ezer eurós lakástámogatáshoz is hozzá lehet jutni. Angliában az ingatlanok árai jelenleg az egekben vannak, viszont már 3%-os törlesztőrészlettel is csábítanak a bankok. Franciaorszábgan meg... Ott néhol az albérletért szexszel fizetnek - közel 40 ezer egyetemista oldja így meg albérleti gondjait. Ó, és nálunk sem ritka ez.
Ez persze egy másik kérdést is fölvet, az egyetemek magas tandíjait, illetve a hitelek és albérleti díjak szintén magas árait. Talán ezért is alkuszunk meg inkább az akár 40 éves hitelszerződéssel.
Ez persze egy másik kérdést is fölvet, az egyetemek magas tandíjait, illetve a hitelek és albérleti díjak szintén magas árait. Talán ezért is alkuszunk meg inkább az akár 40 éves hitelszerződéssel.
