Már lassan húsz éve, hogy óvodába jártam, még régebben volt, hogy Brunszvik Terézia kifejlesztette óvodapedagógiáját, sem ő, sem az én ovónénijeim nem mertek ökoóvodáról álmodni. Teri azt sem tudta, hogy kell “tudatosan a környezetet micsinálni?!” És noha már egy pár éve ismerkedünk a fogalommal, valljuk be, még így sem tiszta, milyen is egy ökoóvoda.
Azóta nagyot fordult a világ. Környezettudatosság folyik még a csapból is, talán még nem késő, hogy a Föld energiakészleteit pótoljuk, hogy helyre hozzuk azt, amit hosszú évek alatt az ember elvett környezetétől. Hogy kijavítsuk hibánkat kihez fordulhattunk volna, mint a Földhöz magához. Megfigyelünk, elemzünk és legfőképpen tanulunk abból, ahogy a Nap dolgozik, ahogy a vizek tisztítják magukat és ahogy bolygónk újra és újra megújul.
Fenntartható fejlődés
Egy kis ENSZ-definíció: a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. Ezt egészítette ki a Világ Tudományos Akadémiáinak Deklarációja 2000-ben, mely szerint a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg. Szép. De hogy kéne ezt?
És akkor megépült az első
ökoóvoda Törökbálinton. Az épület a talajfelszínhez igazodva helyezkedik el, az időjárás viszontagságaitól a fűvel borított tető véd, a melegvíz-termeléshez két napkollektor járul hozzá, a gázfelhasználás helyett pedig a fűtést és hűtést a 150 méter mélyre fúrt 48 kútból, hőszivattyúkkal nyert geotermikus hőenergia teszi lehetővé. Az 1973-ban épített óvoda jó pár generációt kiszolgált már, de a 180 főt befogadó intézmény most ért csak be igazán.
Fenntartható fejlődés ide, környezettudatosság oda, próbálkozások vannak, mint láthatjuk. Valami elkezdődött, és ha az a generáció, akik a törökbálinti Bóbita Óvodába, vagy egy másik - talán még fel nem épített - ökooviban teszik meg első lépteiket egy világbarátabb élet felé, már ezt a szemléletet sajátítják el, és ha addig mi nem is, ők majd már biztosan megteremtenek egy, a környezettel összhangban lévő, számukra is egészségesebb életet.
