Az első iszlám vallási központ felépítését tervezik Budapesten. A környék lakói úgy vélik, hogy ez a beruházás ellehetetlenítené az életüket, és elértéktelenítené a lakásukat. Ki mitől retteg jobban: a vallási, etnikai, vagy a területszabályozási kérdésektől?
2010-ben, Magyarország fővárosában azon vitázik a XI. kerületi és a Központi Tervtanács, az érintett környék lakossága, a politikusok és a megbízó Magyar Iszlám Egyház, hogy az adott környék teherbírása megfelel-e egy vallási központ felépítésére. Vita persze akadhat bármely építkezés körül. Ez esetben azonban külön pikantéria a történetben az adott, számunkra idegen vallás. Az épület nem csupán oktatási és kulturális központként működne a tervek alapján, hanem Budapest első és eddig egyetlen mecseteként is funkcionálhatna. Ez súlyosbítja már a képet?
Felteszem most a kérdést: te mitől rettegsz jobban? Ha egy templomot, vagy egy toronyépületet húznak fel a szemközti utcában, vagy egy cigány család kerül a szomszédodba, esetleg egy nagycsaládos, ahol a kamasz épp dobolni tanul? Úgy tűnik a környék lakóinak többsége – akik aláírásgyűjtésbe kezdtek az építkezés megakadályozására – egyértelmű választ adtak: tízes skálájuk első helyén jelölik meg e vallási központot, mint ingatlanaik leértékelődésének esetleges okozóját.
A telek a főváros legforgalmasabb csomópontja, Budán, a BAH-csomópont közelében, a Petőfi Sándor laktanyával szemben található. A lakók úgy vélik, hogy egy nagy tömegeket megmozgató beruházás ellehetetlenítené az életüket, és elértéktelenítené a lakásukat - emellett a fővárosi forgalmat is jelentősen akadályozná. A terület egyébként is túlzsúfolt, a zaj és légszennyezés a mai állapotában is szinte elviselhetetlen. A lakók szerint nem indokolt iszlám vallási központ kialakítása ott, ahol jelenleg egyetlen muszlim lakos sem él. (Itt kérdem én, honnan tudni mindezt, milyen nyilvántartás van erre nézvést Magyarországon?) S attól is tartanak, hogy ha a környéket arab lakosokkal népesítik be, akkor előbb-utóbb elértéktelenedik a lakásuk, valamint hamarosan idegenné válnak ebben az idegen közegben, és nekik távozniuk kell otthonukból – jelezték mindezt az érintettek egy lakossági fórumon.
Hogy magáról az épületről is vitáznak a szakemberek és a hivatalnokok tejesen természetes. Őszintén szólva, nekem a mecset tervei tetszenek, esztétikai szempontból mindenképpen. (az építész blogján, Koós Építésziroda Kft., Koós Miklós, itt, megnézhető http://koos.hu/2010/05/12/mosque-az-elso-mecset-magyarorszagon/ ) Azonban saját környezetem beépítésének, esetleges megváltoztatásának, átalakításának területrendezésének kérdése a környék lakosainak hosszabbtávú, de józan együttgondolkodásának kérdése is. Én ebben hiszek, és nem a rettegésben az ismeretlentől. Érdemes józan paraszti ésszel tízes listát gyártani, mielőtt bárki bármi aláírásgyűjtő ívet előránt a tarsolyból.
Ami az iszlámot és a muszlim hívőket illeti, okosabb lenne nyitottabb szemmel körbekémlelni kis hazánkban, hátha kapunk ihletet és nem rohanunk egyből tiltakozni. Májusban például Pécsett elkezdődött az Utazás a török félhold körül című összművészeti fesztivál, ahol számos program és látványosság mellett végre újra látogatókat is fogad a felújított (kórházak közelében álló) Jakováli Hasszán-dzsámi. (A dzsámik nagymecsetek, melyek a pénteki istentisztelet helyszínéül is szolgálhatnak.)
Magyarországon egyébként 5 dzsámi található. Összevetésképpen jelezném, hogy pl. a Gázi Kászim pasa dzsámija Pécs városának egyik jelképe, a város centrumában a Széchenyi téren található, s ma katolikus templomként működik. Az esztergomi Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámit nemrégiben vendéglőnek vette meg egy cég, de miután jelezték feléjük, hogy egy imahelyet vásároltak meg, a cég maga vállalta a helyreállítást és az eredeti terveket megváltoztatva 2007-re újra átadták a közönségnek, hogy a szomszédos Malom-bástyával együtt idegenforgalmi látványosság (török kávézó, múzeum) és vendégcsalogató különlegességként funkcionáljon.
Egy másik pécsi példát véve kiderül, hogy Ferhád pasa dzsámijának romjain Pécs belvárosában, a lebontott Kazinczy utca 4. szám alatti telken társasház épül, de külföldi segítséggel az imaház is újjáépülhet akár még ebben az évben.
Emberek, ki mitől retteg itt jobban, ebben a budaörsi mecset-sztoriban?
