Himbilimbi és flakonlak okosan

Madárházat vagy etetőt imígyen építhetünk a legkönnyebben: kivesszük a slusszkulcsot a zsebünkből, beindítjuk az autót, elfurikázunk mondjuk a legközelebbi Obiig, és megvesszük a legszebbet, a legolcsóbbat, a legkisebbet vagy a legnagyobbat. Kutyaházat és kerti házikót is hasonlóképpen építhetünk. Aki tehát ennél több energiát nem szeretne befektetni a madárház és etető építésbe, ne olvasson tovább. Ha mégis tovább olvasna, pár tippel és forinttal azért gazdagabb lehet.

Nem mindegy, milyen madárnak építünk házikót. A fecskéket nem tudjuk átverni egy ilyen trükkel, nekik az eresz alá szerelt pofás kis cserépfészkek dukálnak. Tavasszal. Madárházat főként üreglakók számára ácsoljunk. Közönséges üreglakók: az ökörszem, cinege, kékmadár, harkály... Ha ezek a betűhalmazok nem mondanak többet annál, mint, hogy édi kis madárkák, azonnal hagyjunk fel a tervezgetéssel, és mégis menjünk el az Obiba faggyúlabdáért. Akasszuk ki a legmagasabb fára, és lehet gyönyörködni a rájáró tollasokban.

Nem árt pontosan azonosítani, kinek is építünk. Itt ugyanis valóban a méret a lényeg. Kis madárnak kis házikót kis bejárattal, nagy madárnak nagy házikót nagy bejárattal. Az azonosításhoz egy kis fényképes segítség. A galambokat lehetőleg hanyagoljuk, a balkáni gerléket úgyszintén. Azok megélnek a padláson meg a fákon is. A városi galambok fertőzéseket terjesztenek, a balkáni gerlék meg kiszorítják az őshonos, magyar, szittya gerléket. Ráadásul folyton lefossák a tetőablakunkat.

Szóval üreglakók. Ha megvan a méret, akkor fontos, hogy csakis kezeletlen fából építkezzünk. A festéket lecsipegetik ezek az oktondi jószágok és jól megdöglenek. Szellőzőnyílásokat is fúrjuk a padlóba. Kisebbeket, mint a madárka lába, mert beszorul és újfent megdöglik. A házikó oldalába is fúrjunk szellőzőlyukakat. Ez a tökéletes madár légkondi. A fémet, műanyagot hanyagoljuk, mert nyáron majd túlmelegszik a ház, és a fiókák újfent jól megdöglenek.

A megdöglések változatos tematikájából is látszik, hogy jobban járunk, ha elmegyünk az Obiba és veszünk egy házikót. Térjünk inkább rá az etetőkre. Itt ismét az Obit ajánlom. És ezen a ponton kezdem el sajnálni, hogy nem kértem tőlük szponzorációs díjat.

A legegyszerűbb etető nem más, mint a műanyag flakon. Nyugodtan hányjunk fittyet a természetesség követelményének. Hörpintsük ki a kólát, fantát, sört. A flakon alsó harmadánál vágjunk egy duplamadárkányi lyukat, hogy kényelmesen ki-be férjen rajta a célszemély. Döfjünk a lyuk alá egy pálcikát. Töltsük meg a flakont magokkal: fénymag, napraforgó, köles… Lógassuk fel macskabiztos helyre. Ha nem a madarakat, hanem a macskánkat akarjuk megetetni, akkor viszont könnyen elérhető helyre tegyük.

Ugyanígy járjunk el a gyári faggyúlabdával, szalonnadarabbal, egész napraforgófejjel. Fontos a lógatás, így ugyanis közellengségeink, a galambok és a balkáni gerlék nem tudnak rárabolni a cuccra. A kis énekesek viszont ügyesen megkapaszkodnak a himbilimbi dolgokon is, és még enni is tudnak hintapalinta közben. Ha van kéznél műanyagháló, azt is kitömhetjük napraforgóval. Lásd fentebb.

Vigyázat: kenyeret, morzsát, prézlit, kekszet még véletlenül se adjunk a madárkáknak, mert besül a belükbe és jól megdöglenek. Persze ha a teljes kisénekes populáció kiírtása a cél, akkor próbálkozhatunk a kenyérmorzsával is, de ebben az esetben a cián sokkal hatékonyabb eszköz.

Egyszerű, minden oldalról nyitott, sátortetős kis faetetőket is ácsolhatunk otthon. Nem ördöngös dolog. Itt is a galambtalanítás és a macskátlanítás a legfontosabb szempont. Apám is csinált egyet tavaly jövendő unokájának. Apró szépséghiba, hogy nem olvasta ezt a bejegyzést, így nem tudta, hogy nem szabad befesteni a fát. De legalább fájin vízhatlan fémtetőt kalapált rá. Télen aligha fog túlmelegedni.

Végezetül még egy főszabály: ha elkezdtük etetni a madárkákat, ne hagyjuk abba tavaszig. Szegények megszokják a helyet, rájárnak az üres etetőre is, ha nem találnak eleséget, jól megdöglenek. Ne csak havazáskor traktáljuk őket, a hideg beálltakor már behúzódnak a kertvárosokba, ilyenkor bizony nyugodtan meg lehet kínálni őket.

A kis tollasok meghálálják a gondoskodást, ha jó házikóval kecsegtetjük őket, költenek is benne, ha jó kajával tukmáljuk őket, ott csicseregnek majd tavasszal a kertünkben. Szó szerint le se lehet majd lőni őket. Igaz, Marci barátom szerint, aki már hetek óta ígéri a bejegyzést a dugóborzos duguláselhárítás gyönyöreiről, rettenet idegesítő, ha nap, mint nap harkálykopácsolásra ébred az ember.

Ha a megdöglések változatos lehetősége és a potenciális csicsergés intenzitása nem rémített el minket, érdemes belevágni a dologba. Színházi látcső és madárhatározó a kézbe: a fűtött szobából is élvezhetjük a cinkék, vörösbegyek, rozsdafarkúak, zöldikék, tengelicek látványát. Közben a Belgát is csumára tekerhetjük.